Magyarországi Unitárius Egyház, 1571–: a →reformáció Szentháromságot tagadó változata, az →antitrinitáriusok ága. – Miután az erdélyi ogy-ek 1550: elismerték az evangélikusokat, 1564: a reformátusokat, 1571: befogadták a →Dávid Ferenc által 1568: alapított unitárius vallást is. A királyi Mo-on 1848: vált hivatalosan elismert felekezetté a ~, mely 1867 u. Erdélyből erősödött meg. Bpen 1876: fiók-, 1881: anyaegyhközs. alakult a ~ képviseletére. 1881–1920: a jelentősebb városokban anyaegyhközs-ek alakultak, központjuk a bpi egyhközs. 1902: a Királyhágón inneni egyhközs-ekből alakult a 9., a Duna-Tiszamenti Egyházkör. – A →trianoni béke után 1920: Bpen, Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmaton és Polgárdiban volt anyaegyhközs., nagykiterjedésű szórvánnyal. Az esperes pp-helyettesi hatáskörrel rendelkezett, az Erdélyből áttelepült egykori egyh. tanácsosokból álló Intéző Bizottság segítette. 1921: Debrecenben leányegyházközs. alakult. 1923: a kolozsvári Egyházi Főtanács jóváhagyásával az Intéző Bizottság Egyházi Igazgató Tanáccsá (EIT) alakult, mely egyedül jogosult Mo. ter-én egyh. törv-ek meghozatalára. Szerepe azonos az addigi kolozsvári Egyházi Képviselő Tanácséval. Évenként köriközgyűlés intézi a közös ügyeket. – 1940: a II. →bécsi döntés után a ~ önállóságát megszüntették, s visszacsatolták a kolozsvári unit. ppséghez. A ppi vikárius és főgondnok lemondott tisztségéről, az Igazgató Tanács is mint alkotmányozó testület lemondott törvényalkotó jogáról, és a köv. években a kolozsvári ppség fennhatósága alatt 9. egyházkörként szerepelt 1944. X-ig. – A ~ tagjai 1921: 10.095, 1927: 10.872 fő. **

Kelemen Miklós: A Magyar Unit. Egyh.